Júdás áldozása: A 4 evang. közül egyik sem tagadja, de nem is állítja, hogy Karióti →Júdás részesült a tizeneggyel az Eucharisztiában. Az is kérdéses, hogy az utolsó vacsoráról szóló beszámolótól várható-e erre vonatkozó adat. Mk/Mt - a vacsora előkészítéséről szóló bevezető rész után - csak Júdás árulásának bejelentéséről és az Euch. megalapításáról tudósít; az utolsó vacsora lefolyásáról nem nyújt részletes leírást. A 2 rész eredetileg nem is tartozott össze. Így nem csodálkozhatunk, hogy sehol nem szerepel a leírásban, hogy az áruló elment. Ha azonban az evang. előtti hagyomány v. Mk/Mt beillesztette a szenvedéstört-be a 2 részt, talán mégis arra gondolva tette, amit Júdás az árulás bejelentése után cselekedett. Bizonyos, hogy a sorrendet nem szabad egyszerűen időbelileg nézni. Lehetséges, hogy épp azt volt hivatva eldönteni, hogy az áruló részesedett az Euch-ban. Ehhez a közösség és az istentiszt. tisztaságáról való gondoskodás szolgáltathatta az alapot. - Lk sem szól ~ról, de fordított sorrendben számol be Júdás árulásának bejelentéséről és az Euch. alapításáról. Ezt a sorrendet éppoly kevéssé kell hagyománytört-ileg eredetinek tekinteni, mint a Mk/Mt-ban szereplő egymásutániságot, de a fordulat, mellyel Lk az általa oly szívesen alkalmazott módon az árulás bejelentését szorosan összekapcsolta az Euch. alapításával, egész pontosan: Jézus Oltáriszentséget alapító szavaival, ugyanakkor azonban határozottan el is különítette, mégis arra enged következtetni, hogy Lk szerint az áruló is részesedett az asztalnál a Jézus testévé és vérévé változtatott kenyérből és borból (Lk 22,20). - Jn az utolsó vacsora leírásakor szembeötlő módon nem tudósít az Euch. alapításáról, de aligha szabad ezt hiányosságnak tekinteni, ill. Jn-ban olyan hézagot keresni, ahova az Euch. alapításának tört-ét be lehetne illeszteni. Ennek Jn egysége és irod. jellege egyértelműen ellene szól. Mégis Jn 13,18 világos utalás ~ra: Jézus a Zsolt 41,10 idézésével érzékeltette Júdás árulását („Aki kenyeremet eszi, sarkát emelte ellenem”). A zsoltárrészlet Jn-beli gör. fordítása a véletlen műveként aligha értelmezhető, nagyon szoros kapcsolatot mutat Jézus azon beszédének 2 mondatával, melyben az Euch-t megígérte (Jn 6,53.58c); e mondatokban az euch. kenyér megrágására utaló kifejezés szerepel; ez mintegy utalás arra, hogy Júdás megrágta az euch. kenyeret. De lehet arra is hivatkozni, hogy a gör. pszomion kifejezés, a falat megfelelőjeként, melyet a 13,23-27 szerint Jézus Júdásnak nyújtott, a koinéban (→bibliai görög) csak kenyeret v. húst jelölhetett, tehát, hogy Júdás nemcsak az előzetesen fogyasztott eledelből részesült, hanem a tényleges étkezésen is jelen volt. Legalábbis az euch. kenyérből, melyet Jézus az utolsó vacsorán a főétel előtt tört meg és nyújtott oda a tanítványoknak, részesült. **

BL:900. - Akten des 7. internationalen Kongress für christliche Archäologie 1965 in Trier. Berlin, 1969. (Jursch, H.: Das Bild des Judas Iskarioth im Wandel der Zeiten)